Uborka

Uborka magfogási segédlet

Rendszertana

Tudományos neve Cucumis sativus. A kabakosok, vagyis tökfélék családjába (Cucurbitaceae) tartozik. Rokonai között találjuk a spárgatököt, sütőtököt, cukkinit, csillagtököt, sárga-és görögdinnyét.


Környezeti igényei

Melegigényes, melyet a vetési idő megválasztásakor figyelembe kell vennünk. Fényigénye közepes, gyenge fényben is virágzik. Vízigényes növény, a szárazságot nem bírja. A gyökérzetének zöme sekélyen hatol a talajba, ezért fontos, hogy a felső talajréteg mindig nedves legyen. Szereti a párás levegőt. A talajra igényes növény, ezért jó termésre csak tápanyagban gazdag, jó minőségű talajon számíthatunk (Somos, 1983).

Ápolás:

Gyomirtás

Kapáláskor ügyeljünk arra, nehogy megsértsük a felszínhez közei gyökereket. Miután az indák kifejlődtek, csupán a nagyobb méretű gyomok kézi eltávolítását végezhetjük el az indák épségének megőrzése érdekében.


Öntözés

Az uborka nagyon vízigényes növény, a rendszeres öntözést meghálálja. A felső talajréteg, ahol gyökérzetének zöme található, nagy melegben párolgás révén sok vizet veszít, amit pótolni kell (Somos, 1983). Túlöntözni azonban nem szabad, mert akkor a gyökérzet a levegőtlen talajban hamar elpusztul. Növényvédelem Nagy szárazságban megtámadhatja a levéltetű (fekete pöttyök a levél fonákján), nedves időben a peronoszpóra is jelentkezhet. Az uborka lisztharmat ellen metélőhagyma köztes vetésével védekezhetünk (Rasztik, 2003).

Vetés

Elő-és utóvetemények

Pillangósok után (pl. borsó) után jól fejlődik. Általában jó előveteménye minden zöldségfélének. Jó köztes növénye a csemegekukorica, mert szélvédettséget és egyúttal párásabb mikroklímát teremt. Szélfogónak alkalmas a bimbóskel és az erős lombú karfiol is (Somos, 1983). A magok május első felében, a fagyok elmúltával kerüljenek a talajba (amennyiben kevés maggal rendelkezünk, célszerű palántákat nevelni). Igyekezzünk a magokat kb. 10 cm-es tőtávolságra, szemenként vetni (így később nincs szükség ritkításra), kb. 1 m-es sortávolságra, 3-4 cm mélységbe. Arra számítsunk, hogy azok a tövek, amelyeken az első termést meghagyjuk magnak, később alig kötnek, tehát kevés fogyasztható termést adnak. Lehetőleg száraz időben végezzük az érett uborkák leszedését. Ha sárosak lennének az uborkák, akkor mindenképpen meg kell őket mosni, hogy a magok közé szennyező anyag ne kerüljön. Miután az uborkákat leszedtük, 2-3 napig a napon utóérleljük, ami megkönnyíti a magmosást.

Magfogás

Az uborka idegen beporzású növény, ezért magfogásra való törekvés esetén lehetőleg a környezetében ne legyen más fajtájú uborka termesztve. Ideális esetben 500-800 m térbeli izoláció szükséges. A megfelelő érettségű, magfogásra alkalmas uborkák felismerését megkönnyíti, hogy a fogyasztható uborka héjszínéhez képest (ami lehet zöld, de egyes tájfajták esetében barna is) és a termés méretében időben változás történik. Magnyerésre a biológiai érettségű uborkákat használhatjuk fel, melyek a fogyasztásra szánt uborkánál hosszabb ideig a tövön érlelt, nagy méretű, de nem romló termések, melyek puhák, nyomásra nem rugalmasak. Az érett uborka fajtától függően kifehéredik vagy megsárgul, de vannak olyanok is melyek barnára színeződnek. A benne lévő magvak kemények és teltek (Kertimagtermelés, 1955). Az uborka augusztus végén, szeptember elején éri el ezt az állapotot.

Magfogás

Az uborka idegen beporzású növény, ezért magfogásra való törekvés esetén lehetőleg a környezetében ne legyen más fajtájú uborka termesztve. Ideális esetben 500-800 m térbeli izoláció szükséges. A megfelelő érettségű, magfogásra alkalmas uborkák felismerését megkönnyíti, hogy a fogyasztható uborka héjszínéhez képest (ami lehet zöld, de egyes tájfajták esetében barna is) és a termés méretében időben változás történik. Magnyerésre a biológiai érettségű uborkákat használhatjuk fel, melyek a fogyasztásra szánt uborkánál hosszabb ideig a tövön érlelt, nagy méretű, de nem romló termések, melyek puhák, nyomásra nem rugalmasak. Az érett uborka fajtától függően kifehéredik vagy megsárgul, de vannak olyanok is melyek barnára színeződnek. A benne lévő magvak kemények és teltek (Kertimagtermelés, 1955). Az uborka augusztus végén, szeptember elején éri el ezt az állapotot.

A magnyerés lépései a következők:

A megtisztított uborkákat egy lehetőleg műanyag edénybe helyezzük. Erre a célra vasból vagy bádogból készült edények nem alkalmasak, mert azokban a magvak szürkés színt kapnak.
Az uborkára vizet engedünk.
Ezután az uborkákat hosszában felvágjuk, a magokat a kocsonyás résszel együtt óvatosan kikaparjuk.
A magvakat 2-3 napig erjesztjük a vízben, hogy a kocsonyás anyag a magokról leváljon. Hideg idő esetén tegyük az edényünket meleg helyre. Az erjedés megkezdődése után ezt a pépet többször megkevergetjük, lehetőleg fából készült keverővel.
Amikor a kocsonyás, nyálkás anyagtól a magvak elválnak, tiszta vízzel kimossuk. A megerjesztett nyálkás magra vizet öntünk, a magokat a vízben felkavarjuk. A telt és értékes magvak az edény aljára ülepednek, míg az értéktelen magvak a víz színén úsznak. Ezeket az edény oldalra döntésével tudjuk leönteni. Ezt a műveletet többször is elvégezzük. Ennek ellenére is fognak léha magok maradni az edényben, melyek kiválogatását a száradást követően célszerű elvégezni, hogy azok ne kerüljenek tárolásra és ne foglalják feleslegesen a helyet.
A megmosott magvakat tálcára terítve (vagy az edény alján hagyva) a napon megszárítjuk (árnyékban hosszabb időt vesz igénybe a száradás, és (Kertimagtermelés, 1955). A száraz magvakat szellős helyen, papírzacskóban, textilzsákban tároljuk. Csírázóképességüket 6-8 évig őrzik meg.

Uborka magfogási útmutató letöltése: