Paradicsom magfogási segédlet

Rendszertana

Tudományos neve Lycopersicon esculentum. A burgonyafélék családjába (Solanaceae) tartozó, egyéves növény. Rokonai között találjuk például a burgonyát, a paprikát és a tojásgyümölcsöt.


Vetés

Bár végleges helyre is vethetjük, számolva a jóval későbbi keléssel, célszerűbb a paradicsom magokból palántát nevelni. A magokat március közepe felé vessük el palántanevelésre alkalmas földkeverékbe. Vethetjük a magot szemenként poharakba, ekkor nem kell pikírozni, azaz tűzdelni. Ha szórva vetjük szaporítóládába, akkor szikleveles állapottól az első lombleveles korig jó eredménnyel pikírozhatjuk a további palántanevelő közegbe (cserepek, poharak, tápkockák stb.).


Elő-és utóvetemények, kölcsönhatások

Burgonyafélék és saját maga után a vetésforgóban legalább három évig ne következzen, és lehetőleg a szomszédságában se legyenek burgonyafélék. Jó előveteményei a kabakosok, a lóbab, a mustár, a sárgarépa, a spenót, a zöldbab a zöldborsó és a zöldhagyma. Szomszédjául lehetőleg hagymaféléket, karalábét, petrezselymet, sárgarépát, zellert, fejes káposztát, retket, salátát, spenótot, zöldbabot, mustárt, zsázsát, borsmentát, bazsalikomot, köményt vessünk (Rasztik, 2003).

Környezeti igényei

Hőigénye nagy, a melegigényes zöldségfélék közé tartozik. Fényigényes, tehát lehetőleg ne ültessük árnyékos helyre. Vízigényes.


Szaporítás

Palántázás A kiültetés május elején esedékes. Az ültetés során az ültetőfával/palántafával lyukat mélyítünk a talajba, belehelyezzük a szálas palántát, majd ezen lyuk mellé szúrunk egy másik lyukat, ezzel rögzítve a növényt. Amennyiben tápkockásan neveltük a palántákat, annak megfelelő méretű mélyedést készítünk. A palántázás során a szár alsó része is a földbe kerülhet, így abból is tudnak gyökerek fejlődni, ami a vízfelvételt megkönnyíti. A szálas palántákat öntözéssel beiszapoljuk.

Ápolás


Karózás

Fajtától függően léteznek törpe vagy determinált paradicsomok, féldeterminált és folytonnövő paradicsomok. A féldeterminált illetve folytonnövő paradicsomoknak támrendszert kell adnunk. A paradicsom tájfajták nagyobb része ebbe a kategóriába tartozik. A támaszték lehet egy, a tő közvetlen közelében földbe szúrt, embermagasságú, stabil, nagy teherbírású karó, melyhez lehetőség szerint tágulásra képes gumiszerű kötöző anyaggal rögzítjük a növényt. Ha nem karózunk, akkor a sorban kipalántált paradicsom tövek fölé fóliabordát is helyezhetünk, melyre erős zsineggel felkötözzük az egyes töveket. A támrendszer kialakítása rendkívül fontos, ennek hiányában a paradicsom tő elterül a földön, és földközelben jobban ki van téve a különféle betegségeknek, kártevőknek.

Metszés vagy kacsolás

A paradicsom egyik legfontosabb ápolási munkája. A lombozatnak számos, igen fontos funkciója van, ezért a helyes arány kialakítása a termésünk mennyiségére és minőségére is nagy hatással bír. A hónaljhajtások eltávolításának mértéke a növény fejlődési állapotától és kondíciójától függően változhat. A termések beérése szempontjából elengedhetetlen, hogy szellős és világos, ne túl buja, dzsungelszerű legyen a növény, melyen lassan fejlődnének a termések. A túl nagy zöldtömeg a karót is kidöntheti, illetve a betegségek is könnyebben megtámadják a növényt, mert kevésbé szellőzik, így a nedvesség (csapadék, harmat) lassabban távozik. Amennyiben viszont kevés lombfelület marad, a terméseket nem védi meg a napégető sugaraitól, és kifehéredett, napszúrásos foltok keletkeznek, melyeken később gombabetegségek is jelentkezhetnek.


Gyomirtás

A gyomok ellen védekezhetünk mechanikusan (kapálás), mulcsozással, illetve fekete takarófólia alkalmazásával is. Öntözés A paradicsom vízigényére különösen a palánták kiültetését követően, a gyökeresedési időszakban, illetve a termések kifejlődése idején fektessünk nagy figyelmet. Soha ne öntözzük a paradicsomot esőztető öntözéssel, csak a talajára kerüljön víz. Bár a vízigénye nagy, de igen takarékos növény, és ha a talajt letakartuk, akkor az a nedvességet tovább megőrzi. Kiskertes termesztésben, laza talajokon, szájjal lefelé a földbe süllyesztett, felül kivágott műanyag flakonon keresztül is juttathatunk vizet az egyes tövek alá napi egyszeri feltöltéssel.


Növényvédelem

Sokféle betegsége, kártevője ismert. Lehetőleg kerüljük a szintetikus vegyszereket. Gombabetegségek esetében réztartalmú szert alkalmazzunk. A gyapottok-bagolylepke fiatal lárvái ellen Bacillus thuringiensisből készített biológiai rovarölő permetezőszerrel védekezhetünk. A lepke petéit a Trichomonas fürkészdarazsak parazitálják, így mesterséges betelepítésükkel sok problémánkat észrevétlenül megoldják a szinte láthatatlan, „apró munkások (Rasztik, 2003). Magfogás A paradicsom öntermékenyülő növény, ezért a különböző fajták között izolációs távolságot nem kell tartani. Magnyerésre csak a beérett, ép, egészséges bogyók alkalmasak, melyek úgynevezett biológiai érettség stádiumban vannak. Paradicsom esetében ez megegyezik a fogyasztásra kész, gazdasági érettség állapotával, tehát amikor a bogyó a fajtára jellemző színt elérte.

A magnyerés lépései a következők:

A magnyerés előtt a paradicsomot megmossuk. A keresztben kettévágott paradicsomból kifejtjük egy (lehetőleg műanyag) edénybe a kocsonyás anyaggal körülvett magokat a lével egyetemben.
Az így nyert, paradicsomlevet és magokat tartalmazó kocsonyás anyagot, vízzel felhígítva meleg helyen (pl. fóliasátor, fedett terasz) egy napig erjesztjük. Ennél hosszabb ideig, ha nem muszáj, az erjesztést ne végezzük. Az erjesztés hatására a kocsonyás anyag a magról leválik.
A kierjedt anyagot vízzel felhígítjuk, majd megkeverjük
A felhígított paradicsomlében az értékes magok kis idő elteltével leülepednek az edény aljára, és a piros színű húsos lé, benne az idegen anyagokkal (léha magok, rostok) könnyen leönthető róla. Ha még nem ítéljük teljesen tisztának a magokat, 2-3 alkalommal megismételhetjük a vízzel való felengedés és leöntés műveletét, amíg a kívánt tisztaságot el nem érjük.
Az edény alján maradt, értékes magokat műanyag felületre (pl. egy tálcára) terítjük, majd fedett, meleg, száraz helyen megszárítjuk
A szárítás során kissé összetapadt magokat betárolás előtt szétdörzsöljük. A száraz magokat szellős helyen, papírzacskóban, textilzsákban tároljuk. Csírázóképességét 4-6 évig őrzi meg.

Hasznos tippek, tanácsok

A paradicsommagból neveljen palántát és azt ültesse ki szabadföldbe! A folyton növő paradicsomok mellé magas karót üssön támasztékul, melyhez rendszeresen kösse oda az egyre magasabbra törő növényt!

Felhasznált és ajánlott irodalom

  • Somos András (1983): Zöldségtermesztés, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
  • Balázs (1989): Zöldségtermesztők kézikönyve, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
  • Nagy Lóránd: Kertimagtermelés, Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat, Budapest Rasztik Viktória (2003): Az ökokertek növényvédelme, Mezőgazda Kiadó, Budapest

Paradicsom magfogási útmutató letöltése